Függelék.

Ülünk. Kissé meggyötörten, kissé elgondolkodva. Én a kanapén egy szál topban, Ő pedig velem szemben, az alacsony asztalon. Lábaim átvetve az ővéin. Ujjai finom cirógatják a csiklómat, én pedig félig rá, félig a Tv-re koncentrálva élvezem a mozgását. Mindvégig figyeli mit csinál, férehajtott fejjel bámul a lábaim közé.
Hirtelen a combom közé nyal, felnyögök, megfeszülök teljesen. Élvezettel köröz szeméremajkaim között, közben ujjai fürgén izgatnak belülről. Kezében égő cigaretta, amely vészesen közelít a combomhoz, behunyom a szemem, nem szólok, de sóvárgok a kín után, míg egyszecsak finoman megéget. Felszisszenek az érzésre, testem minden porcikája reagál, elborzadok, izgat a fájdalom édes érzése.
Meglepődött arcot vág, kerek, zöldesbarna szemeit rám szegezi.
- Élvezed?
- Igen! - suttogom, és közben arra gondolok, hogyan találja el minden perverziómat.
Hevesen szuszogunk, belemarkol a comjaimba, szorít, közben megállíthatalanul pörög a nyelve.
Csontjaim között szétárad a kéj, spirálban mozog bennem szétszakító sebességgel a vágy, izmaim megfeszülnek, csípőm automatikusan megrándul. Minden zsigerem felnyög bennem, vérereimben szédítően terjed szét minden mozdulata. Újabb égetés, halkan felsikítok, megmarkolom csuklóját, körmeim a húsába mélyednek.
A szúró, kéjes érzés minden porcikámban őrült táncot jár. Lüktetve vágtat bennem a szenvedély, a fájdalom lenyűgöző gyönyöre. Ajkába harap, majd újra megéget, rándul a testem, vészesen közeledek az orgazmushoz. Előrehajol, erőteljesen megcsókol, nyelveink ölelkezve  táncolnak szánk között, miközben egy percre sem állnak meg ügyes ujjai.
Hangok és érzékek tömkelege zubog bennem, az apró égetések atomjaimra bontanak, széthullok darabokra, vonaglok az elektronikában.  Nyálas vagyok és nedves, bizsereg a fejbőröm is, libabőrös leszek mindenhol. Könyörtelenül forognak bennem az ujjai, miközben mélyen a szemembe néz, és közben cigarettája hegyét újra a combomhoz érinti, mire megint sikoltok, megfeszülök, majd elerenyedek. Már az idegszálaimmal érzem Őt, sugárzik belőle az energia, mély, szexuális sötétségbe torkollik, én meg szomjazva iszok minden impluzust, minden fájdalmat és élvezetet.
Az utolsó égetésnél visítva élvezek el, forr mindenem, ágyékomban robban az orgazmus, szétfolyik a testemben, elektronok ezrei száguldanak vénáimban. Fullasztóan jól esik, nevetni és sírni akarok egyszerre, nekiugrani, megfojtani gyönyörrel, széttépni, miközben eszeveszettül élvez engem. Nincsen erőm, karjaim lazán esnek testem mellé, mosolygok, szemeim villognak, még mindig fújtatok kicsit.
Ő mániákus tekintettel bámul rám, megnyalja dús alsó ajkát...
- Beteg vagy X. ... Leglább olyan beteg, mint én. - Nyögöm kiszáradt szájjal.
Nem válaszol, csak gonoszan felnevet, göndör hajfürtjei megcsillannak a cigarettafüst-színezte halovány fényben.